Információk Programok
Logó
Kiállítások
Hírek Információk Kiállítások Programok Muzeumpedagógia A múzeum Gyüjtemények

Madok Szolgáltatások Múzeumi bolt Kapcsolatok Támogatóink Közérdekű adatok
 
Magyar nyelv Angol nyelv


A hónap műtárgya
Balangandan - Afro-brazil amulett
2016. március


A Brazíliát gyarmatosító portugálok ültetvényeiken a kihalt vagy elmenekült őslakos indiánokat afrikai rabszolgákkal pótolták, akik magukkal hozták afrikai kultúrájukat. Sokan közülük olyan területekről érkeztek, amely fejlett fémművességgel rendelkezett.
A balangandan olyan vallásos tárgy, amely kifejezetten Brazíliára, annak is leginkább Bahia államára jellemző, és amely az afrikai és az európai kultúra találkozásából született. A portugál kifejezésben a penca csokrot jelent, a balangandan pedig egy hangutánzó szó, amely a fémcsüngők csilingelésére utal.
A XVII. század óta készítik a láncon függő, közös kapoccsal összefogott, különféle szimbolikus tárgyakat ábrázoló füzért. A XVIII-XIX. században volt általános a használata; az afrikai eredetű nők elsősorban a derekukon lévő vastag láncövre erősítve vagy a csuklójukon viselték ünnepi alkalmakkor, esetleg a házban, az ajtó közelében fölakasztva tartották. Eredetileg ezüstből készült és jelentős pénzbeli értéket is képviselt. Nem ritkán az ültetvényesek ezzel ajándékozták meg kedvelt rabszolgájukat. Minden füzér egyéni összeállítású, és tükrözi viselőjének életútját. Elemei között lehetnek vallásos szimbólumok, amelyek egyidejűleg megfelelhetnek keresztény jelképeknek és bizonyos afrikai istenségeknek is. Mások szerencsét, boldogságot, gazdagságot, egészséget biztosítanak. Végül vannak, amelyeket hálából választanak, például balesetből vagy betegségből való megmenekülés emlékére. Funkciója bizonyos értelemben hasonlatos a nálunk is ismert szerencsekarkötőkéhez.


A csüngők sokszor különféle növényeket, gyümölcsöket jelenítenek meg, amelyek a gazdagság vagy a termékenység szimbólumai - ilyen például a gránátalma. Nagyon gyakori a folyadékok tárolására alkalmas tökedény és a vízmerítő ábrázolása is. A tökedény egyes afrikai kultúrában a nők méhét jelképezi. A fügét mutató kéz eredetileg a Mediterráneumból származó, termékenységvarázsló és rontást elhárító szimbólum, amely Brazíliában nagyon népszerű. Az amuletteket összefogó íves kapocs azokat a hajókat ábrázolja, amelyeken a rabszolgákat szállították az Újvilágba, a rajtuk ülő két különböző madár pedig az afrikai és az amerikai kontinenst.
A XIX. század után gyakran készítették sárga vagy vörös rézből is a balangandant, és a gondosan kidolgozott, mutatós tárgyak csupán szépségükért is eladhatóvá váltak. 1980-as évektől kezdve különféle modern változatai is készülnek, újfajta anyagok és figurák fölhasználásával. A Néprajzi Múzeumban a "hónap műtárgyaként" most kiállított balangandant, amely valószínűleg az 1950-es években készült, Szekszárdiné Kovács Rozália budapesti lakos egy rokonától örökölte, és 2005-ben a Néprajzi Múzeumnak ajándékozta.

Főzy Vilma






















The wildest dreams of men have come true, Buy Viagra online and you will see that this remedy works.
 
A Néprajzi Múzeum fenntartója:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
 

copyright információk webmester impresszum