Információk Programok
Logó
Kiállítások
Hírek Információk Kiállítások Programok Muzeumpedagógia A múzeum Gyüjtemények

Madok Szolgáltatások Múzeumi bolt Kapcsolatok Támogatóink Közérdekű adatok
 
Magyar nyelv Angol nyelv


Banksy a Néprajziban

"Ismeretlen eredetű falfestmény maradvány a 21-ik század elejéről; Lelőhely: Budapest, Filatorigát HÉV megálló" - olvasható a Néprajzi Múzeum első emeleti állandó, és az Erdélyen innen - Alföldön túl című időszaki kiállításában. Minkét helyszínen kartonra applikált faldarab leletek láthatók: az állandó kiállításban a céhes tárgyak mellett a padlón, az Erdélyen innen kiállításban pedig fotónagyítások mellett, a falon. A tárgyfelirat fehér A4-es lapra van nyomtatva, angol-magyar változatban. A faldarabok karton hátterén sablonnak fújt ezüstszínű Banksy tag olvasható, viszont nem az ismert módon: ugyanis Y helyett I-re végződik. BANKSI. Így fest a lelet, indulhat a gondolkodás!

A világ nagy múzeumaiban ismert eljárás a kiállítások hekkelése: amely olyan alkotói gesztus, amely egyszerre a kritika és a reflexió eszköze. Tehát érdemes rá figyelni és megérteni. Ha pedig elég nyitottak vagyunk, akkor szeretni sem nehéz. De mit keres Banksy a Néprajziban? Hol a helye, mi a jelentése a két műnek? Mit kezd mindezzel a Múzeum? És ki BANKSI?

Nem tudjuk pontosan, mikor került a Múzeumba a két 21. századi lelet, de március 5-én már itt volt. Mindkét mű "hagyományos" néprajzi anyagot kiállító tárlaton látható: A magyar nép hagyományos kultúrája ezt már a címében is hordozza; az Erdélyen innen - Alföldön túl című kiállítás pedig egy száz évvel ezelőtti néprajzi kutatás fotóit és tárgykollekcióját dolgozza fel - mai perspektívából. A lelet szó jelentése tehát kritikai olvasatot kap: hiszen az 1991 óta látható állandó kiállítás (mint önmaga emlékműve) mára tudományos leletnek számít; míg az időszaki egy száz évvel ezelőtti kutatás eddig ismeretlen, fel nem dolgozott anyagát teszi láthatóvá. Az állandónál a kritika hétköznapi értelemben érvényesül: egy régi kiállításban járunk, amelyre rárétegződött az idő, ami alól egyre nehezebben ássa ki magát. A második esetben viszont akár tudományos észrevételként is értelmezhetjük a lelet fogalmát: amennyiben a néprajztudomány történeti anyagát ássa elő, és mutatja meg.

Az alkotások álnéven készültek: nem azért, mert nem tudjuk a világ egyik legismertebb street art alkotójának személyazonosságát, és valódi nevét, hanem azért, mert a mi esetünkben az alkotók nem Banksy, hanem BANKSI. Ha nem a világ legismertebb, múzeumokban is kiállító street art művészéről van szó (ami lássuk be: sanszos), és nem csupán egy ügyetlen elírásról (bízzunk benne), akkor a betűcserét tudatos alkotói gesztusnak tekinthetjük. A faldarabkák szépen megmunkáltak, a felületük csiszolt, nem porlik, jól kivehető a textúra, a rétegek: egészen műtárgyszerűek. Ha tárgyként nézzük, formája leginkább pattintott kőre emlékeztet: egyre közelebb érünk a régészethez. Például a nagyvárosi régészet ismert gyakorlatához.

Mi köze van a Filatorigát két fadarabjának a Néprajzi Múzeumhoz, a néprajzi muzeológiához és a néprajztudományhoz? Miért ránk gondoltak? Esz bennünket a kíváncsiság.

De gondoljuk csak át: 2006-ban bekerült a Múzeumba Bakos Gábor elképesztő falfirka fotó-magángyűjteményéből egy tizenöt ezres válogatás: digitális másolatként, helyben használatra, kutatás céljából. 2007-ben a Kortárs ruha-tér-kép című kiállításon látható volt egy deszkás fiú teljes ruhatára, programként pedig egy általuk készített film, ami az utcai firkálásairól szólt. Saját gyakorlatukról. 2011-ben megjelent a MaDok-filmek 1-5. című DVD, rajta Szabó László és Szentmihályi Dániel NÉPRAJZ című filmje a budapesti graffitis és street artos szcénáról. A címet pedig nem mi adtuk. A filmet a Műcsarnokban is vetítették a Banksy - Kijárat az ajándékbolton át című kiállítás kísérőrendezvényén. A MaDok-füzetek sorozat 2010-es EtnoMobil kötetében pedig olvasható egy roppant izgalmas írás a nagyvárosi régészetről Nagy Szilvia, Kovács Budha Tamás és Tábori András szerzőtriótól. A teljes tanulmány ITT olvasható. Tehát a Múzeum viszonya a szcénához nem ördögtől, hanem nagyjából 2006-tól való. A felsorolt szereplők közül pedig bárki lehet az elkövető.

Aki érti, nagyra értékeli a gesztust. Mi pedig dolgozunk rajta, hogy a két alkotás az illegális elhelyezés ellenére 2014 márciusában látható legyen a két kiállításban. Majd írásos javaslat születik a Múzeum gyűjteménygyarapítási bizottsága számára: a javaslat lényege, hogy a két művet helyezzük el a Rajz- és nyomatgyűjteményben. A gyűjteményt gondozó muzeológus egyetértésével.

A Néprajzi Múzeum egy nyitott hely. Ha ezt komolyan vesszük, akkor az ilyen, és ehhez hasonló alkotói gesztusokat nem kriminalizáljuk, hanem igyekszünk megérteni.

Köszönjük BANKSI. Esetleg JANCSI?






















The wildest dreams of men have come true, Buy Viagra online and you will see that this remedy works.
 
A Néprajzi Múzeum fenntartója:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
 

copyright információk webmester impresszum