Információk Programok
Logó
Kiállítások
Hírek Információk Kiállítások Programok Muzeumpedagógia A múzeum Gyüjtemények

Madok Szolgáltatások Múzeumi bolt Kapcsolatok Támogatóink Közérdekű adatok
 
Magyar nyelv Angol nyelv


Virágvasárnap és húsvét néprajzi gyűjteményi forrásokból


A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és Etnológiai Archívumában különleges műtárgyak és ritkán látható archív fényképek őrzik a hagyományos ünnepek, népszokások emlékét. A jelenlegi képes ízelítőben a virágvasárnap hagyománya és a húsvéti ünnepkör egy-egy érdekes részlete tárul fel. A Néprajzi Múzeum muzeológus munkatársai szívesen adnak további információkat. A fényképek felhasználását az Etnológiai Archívum képszolgáltatása segíti.

Virágvasárnapi kisze és barka

A tavaszi jeles napok közül kiemelkedik a virágvasárnap, amellyel a húsvét előtti nagyböjt kezdődik. A bibliai eseményre utaló egyházi szertartás, a pálmaáldás mintájára nálunk a barkaszentelés vált általánossá. A szentelt barka a virágvasárnapi népszokások fontos kelléke. A virágvasárnapi ünnep különleges néphagyománya a kiszehajtás, amely az északi régióban, a palóc területen volt szokás. A kisze egy szalmával kitömött bábu, amelyet menyecske, vagy ritkán férfi ruhába öltöztettek. A kiszét lányok, fiatalasszonyok, gyerekek énekszóval hordozták végig a falun, hogy végül patakba dobják vagy elégessék. A kiszehajtás a tél, s vele együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus értékű, tárgyban kifejezett elmúlasztása.

Húsvéti tojásvásár, locsolás, sibálás

A tavasz legjelentősebb ünnepe húsvét, a természet megújulásának szakrális tartalommal felruházott, kitüntetett időszaka. Az ünnep másnapjához, húsvét hétfőjéhez sokféle, a fiatalsághoz köthető népszokás kapcsolódik. Egyes helyeken ilyenkor tartották a tojásvásárt, ahol a keresztszülők megajándékozták a gyerekeket tojással, édességgel, játékkal. Ezen a napon jártak a legények locsolni, amiért hímes tojást kaptak a leányoktól cserébe. Másutt nem vízzel öntözték a lányokat, helyette sibáltak, azaz vesszőkorbáccsal csapkodták meg őket, amiért tojást, pálinkát, süteményt, sonkát kaptak. A vesszőkorbács rendszerint fűzfából, nyírfából készült, 3-9 ágból fonva. A gömbölyűre fonottat kígyóshátú sibának nevezték. Régen a leányok szalaggal kötözték fel szeretőjük vesszőjét, aki ezért egész éven át viselte a bálozás költségét. A szlovák nemzetiségű falvakban és a környező helyeken a legutóbbi évtizedekig élő szokás volt.

Húsvéti jabuka, narancs és citrom

Húsvét hétfőjén a bajai bunyevác lányok nemcsak írott tojást, hanem jabukát, azaz almát, de narancsot és citromot is adtak a legényeknek a locsolásért. A tojáshoz hasonlóan e gyümölcsöket is különböző mintákkal díszítették. A virágokból és állatfigurákból álló díszítést ügyes kezű asszonyoktól rendelték meg, akik kormozott viasszal, a tojásoknál alkalmazott írókával, gicával dolgoztak. Sokszor évszámmal, a megrendelő monogramjával és más emlékszöveggel is ellátták a húsvét e különleges ajándékát. A legény a díszes húsvéti emléket az Antal-napi búcsúban vett selyemkendővel vagy papuccsal viszonozta kedvesének. Az alma alapvető szerelmi szimbólum, egyben ősi, az eljegyzést megpecsételő jegyajándék is.

Archív fényképek a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárából:

Kisze-baba öltöztetése
Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, é.n.
Gönyey Sándor felvétele
Kiszehajtás, a legények kiszéje
Hont, Hont megye, 1948.
Manga János, Szendrey Ákos felvétele
A kisze vízbe vetése levetkeztetés előtt
Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, é.n.
Gönyey Sándor felvétele
Zöldágjárás
Cigánd, Zemplén megye, 1937. Gönyey Sándor felvétele
Leányok virágvasárnapi barkákkal
Buják, Nógrád megye, é.n.
Erdődi Mihály felvétele
Öregasszony virágvasárnap szentelt barkával a templom előtt
Polgár, Szabolcs megye, 1929.
Gönyey Sándor felvétele
Subás férfi, "zöld juhász", virágvasárnapi pálmaággal, amit Jeruzsálemből hozott
Polgár, Szabolcs megye, 1929.
Gönyey Sándor felvétele
Fésülködő lányok, akik nagypénteken a fűzfa alatt fésülködnek, hogy hosszú legyen a hajuk
Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1960.
Molnár Balázs felvétele
Leány pirostojásos tállal
Buják, Nógrád megye, é. n.
Erdődi Mihály felvétele
Pirostojás festés
Váralja, Tolna megye, 1936.
Gönyey Sándor felvétele
Pirostojást író öregasszony
Hugyag, Nógrád megye, 1937.
Gönyey Sándor felvétele
Húsvéti sonka előkészítése szenteléshez
Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1963.
Molnár Balázs felvétele
Húsvéti locsolkodás
Rimóc, Nógrád megye, 1930.
Palotay Gertrúd felvétele
Hímestojás "kókányozás", azaz játékos tojásösszeütés
Várong, Tolna megye, 1956.
Takács Lajos felvétele
"Suprikálás", amikor a legények fonott korbáccsal verik meg húsvét hétfőn a lányokat, asszonyokat, hogy "Bolhás ne légy, keléses ne légy!"
Tinnye, Pest megye, 1963.
Morvay Judit felvétele
Tojásvásár. Húsvét első napján a falu közepén lévő Magyardombra siet a falu apraja nagyja. Itt adják át a keresztanyák keresztgyermekeiknek a tojást.
Váralja, Tolna megye, 1953
Raffay Anna felvétele
Az oldalt összeállította: Csorba Judit, Joó Emese, Szeljak György, Szojka Emese

SAJTÓKAPCSOLAT

Joó Emese
Telefon: (+36-1)473-2423
Mobil: (+36-30)559-0895
E-mail: emese@neprajz.hu




















The wildest dreams of men have come true, Buy Viagra online and you will see that this remedy works.
 
A Néprajzi Múzeum fenntartója:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
 

copyright információk webmester impresszum